Törvényi szabályozások

A reklámlevelekrõl

A reklámtörvény (1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységrõl) 2.§-a szerint "Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történõ igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerûsítését, továbbá áru vagy árujelzõ megismertetését mozdítja elõ (a továbbiakban: reklám)."

A reklámlevelekkel kapcsolatos jelenlegi hazai szabályozás mindenkire vonatkozik, aki a reklámlevelet Magyarországról indítja, vagy Magyarországon elérhetõ dologról ír. A reklámmal kapcsolatos formai követelmény az, hogy egyértelmûen látszania kell, hogy az reklám, valamint fel kell benne tüntetni azt az e-mail címet vagy egyéb lehetõséget, ahol a jövõbeni küldést meg lehet tiltani.

Reklám kizárólag elõzetes és egyértelmû engedéllyel küldhetõ, a reklámozónak listát kell vezetnie azokról, akik írásban bejelentették, hogy kérnek reklámot. Reklám csak az ezen a listán szereplõknek küldhetõ.

A reklámozónak kötelessége ezen kívül, hogy folyamatosan és könnyen hozzáférhetõen, elektronikus formában közzétegye a nevét, képviselõjét, címét, telephelyét, elérhetõségeit (email címet is) és még néhány egyéb adatot, amit törvény felsorol.

Aki ezeket a szabályokat megsérti, az a spammer, de a jelenlegi szabályok szerint ellene közvetlenül nem tudunk fellépni, csak a szolgáltató ellen, ha bejelentés ellenére nem akadályozza meg az adott címrõl SPAM érkezését.

Az ide vonatkozó törvényi szabályozás

2001. évi CVIII. törvény
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl

1.§
(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a Magyar Köztársaság területérõl nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásra;
b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybevevõnek, illetve szolgáltatónak minõsülõ természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Unió tagállamainak területérõl nyújtott információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásra.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetõleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki az elektronikus levélcím fenntartására és az elektronikus magánlevelezésre.

Az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával küldött reklámokra vonatkozó különös szabályok

14.§
(1) Az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával küldött reklámnak világosan és egyértelmûen azonosíthatónak kell lennie, amint az hozzáférhetõvé válik az igénybevevõ számára. Kizárólag az igénybevevõ egyértelmû, elõzetes hozzájárulásával küldhetõ elektronikus úton, levelezés során reklám.
(2) Az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával küldött reklámhoz kapcsolódóan tájékoztatni kell a címzettet arról az elektronikus levelezési címrõl és egyéb elérhetõségrõl, ahol a reklámok információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával történõ küldésének megtiltása iránti idényét bejelentheti.
(3) A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje köteles nyilvántartást vezetni azokról, akik részükre írásban bejelentették, hogy kívánnak információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával reklámot kapni. A nyilvántartás harmadik fél számára kizárólag az igénybevevõ elõzetes hozzájárulásával adható át.
(4) A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje nem küldhet információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával reklámot azoknak, akik a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban nem szerepelnek. A küldés tilalma a reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevõje által küldendõ összes reklámra vonatkozik.

Nemzeti Hírközlési Hatóság

A Nemzeti Hírközlési Hatóság álláspontja a "Reklám és a kéretlen levelek hazai szabályozása" témában itt olvasható.

_______________________________________________

2008. szeptember 1-tõl megváltozott a fenti, többek között a kéretlen reklámlevelekkel is foglalkozó 2001. évi CVIII. Törvény.

A változások egyik legfontosabb iránya a személyes, általában egy ember által regisztrált, használt, kezelt, illetve az egy konkrét emberhez nem köthetõ, vállalati címek szétválasztása, ugyanis a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a továbbiakban elsõsorban az elsõ csoport panaszaival foglalkozik. A vállalatoktól érkezõ megkeresésekre mérlegelés után indítanak eljárást, ha az különösen indokolt (nagytömegû bejelentések, ismétlõdõ jogsértések).

Fontos változás még, hogy az üzletszerzési lista, amely a reklámküldéshez hozzájáruló magánszemélyek adatait tartalmazza, kötelezõ jelleggel kibõvül a személy lakcímével - esetenként még ennél is több személyes adattal -, részben így próbálva megkönnyíteni a jogszabálynak nem megfelelõ listák ellenõrzését. Mivel ennek e követelménynek a teljesülésére a jogszabály haladékot ad 2009 közepéig, ennek hatása csak akkor lesz majd igazán felmérhetõ, de a remények szerint mindenképpen megnehezíti a jogszabálynak nem megfelelõ tevékenységet, illetve megkönnyíti annak ellenõrzését.

Megjelent viszont egyértelmûen a jogszabályban az a lehetõség, hogy a hozzájáruló nyilatkozat beszerzése érdekében közvetlen megkeresést küldjenek a reklámozók, azonban ez a megkeresés semmilyen formában nem tartalmazhat reklámot, maximum a vállalkozás nevét és megjelölését.

(forrás: NHH.hu)

Az ide vonatkozó törvényi szabályozás

2001. évi CVIII. törvény
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl

1. §
(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a Magyar Köztársaság területérõl nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásra;
b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevõnek, illetve szolgáltatónak minõsülõ természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.
(2) Az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetõleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül esõ célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerzõdési nyilatkozatokat is.

Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok

14. §
(1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével - elektronikus hírközlés útján közölt:
a) a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy
b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minõsülõ tájékoztatás.
(2) Elektronikus hirdetésnek minõsül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben elõírt hozzájárulás kérése.
(3) Önmagában nem minõsül elektronikus hirdetésnek
a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetõvé tevõ információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,
b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettõl vagy személytõl független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.
(4) E törvény alkalmazásában
a) Elektronikus hirdetõ: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli;
b) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt;
c) Elektronikus hirdetés közzétevõje: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetõvé teszi;
d) Elektronikus hirdetés közzététele: az elektronikus hirdetés megismerhetõvé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.
(5) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elektronikus hirdetésre és a (2) bekezdés szerinti közlésekre.
(6) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért az elektronikus hirdetõ, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevõje egyaránt felel. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért az elektronikus hirdetõ, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevõje egyetemlegesen felel.
14/A. §
(1) Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmû tájékoztatást kell adni:
a) az elektronikus hirdetés e jellegérõl, amint az hozzáférhetõvé válik az igénybe vevõ számára;
b) az elektronikus hirdetõ, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékû egyéni kommunikációs eszköz útján történõ küldése esetén a valós feladó személyérõl, amint az hozzáférhetõvé válik az igénybe vevõ számára;
c) az eladásösztönzõ ajánlat - így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék - ilyen jellegérõl, igénybevételének feltételeirõl;
d) az eladásösztönzõ vetélkedõ vagy nyereményjáték ilyen jellegérõl, az abban való részvétel feltételeirõl.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ajánlott elõny igénybevétele, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetõvé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértéséért az elektronikus hirdetõ, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevõje egyaránt felel. Az (1) bekezdés c) és d) pontjának és (2) bekezdésének megsértéséért az elektronikus hirdetõ felel.
14/B. §
(1) Az elektronikus hirdetõ vagy az elektronikus hirdetés közzétevõjének beazonosítása céljából a közvetítõ szolgáltató a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következõ adatokat, ha azok a közvetítõ szolgáltató rendelkezésére állnak:
a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldõjének vagy közzétevõjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és
b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevõ nevét és lakcímét.
(2) A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás jogerõs lezárását követõ 60. napig, illetve a döntés bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerõs lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdetõ vagy az elektronikus hirdetés közzétevõjének beazonosítása céljából.
(3) Ha a közvetítõ szolgáltató nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az elektronikus hirdetõvel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevõjével együtt felel a Grt. 6. §-ában meghatározott kötelezettségek megsértéséért. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért a közvetítõ szolgáltató az elektronikus hirdetõvel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevõjével egyetemlegesen felel.
14/C. §
(1) A szabályozott szakmát információs társadalmi szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy mint elektronikus hirdetõ érdekében végzett elektronikus hirdetési tevékenységre vonatkozóan a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, így különösen a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák által a saját tagjaikra vonatkozóan megállapított magatartási szabályok - az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül - szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket határozhatnak meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevõ és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására, a szakmai titoktartás védelmére alkothatók.
_______________________________________________

2008. évi XLVIII. törvény
a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól

3. §
E törvény alkalmazásában
d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehetõ forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erõket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékû jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történõ igénybevételének elõmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerûsítésére vagy áru, árujelzõ ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),

6. §
(1) Ha külön törvény eltérõen nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékû más egyéni kommunikációs eszköz útján - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhetõ, ha ahhoz a reklám címzettje elõzetesen egyértelmûen és kifejezetten hozzájárult.
(2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehetõ, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét és lakcímét, illetve - amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhetõ - születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelõ tájékoztatás birtokában történõ kifejezését.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhetõ.
(4) A postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott címzett reklámküldeményben reklám természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett elõzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhetõ, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhetõ.
(5) A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevõje - az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben - a náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevõ személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített - a reklám címzettjére vonatkozó - adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelõen, annak visszavonásáig kezelhetõ, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy elõzetes hozzájárulásával adható át.
(6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetõséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevõ személy egyértelmûen azonosítható legyen.
(7) Az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott módon közölt reklámhoz kapcsolódóan egyértelmûen és szembetûnõen tájékoztatni kell a címzettet arról a címrõl és egyéb elérhetõségrõl, ahol az ilyen reklámok részére történõ közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti, továbbá - a (4) bekezdés szerinti esetben - ebbõl a célból a reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetõvé tevõ, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet.
(8) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését.