Reklámtörvény
2002. január 1-én lépett hatályba az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. CVIII. törvény (Ekt.), amely az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával küldött reklámokra vonatkozó különös szabályokat tartalmazza.
Reklámtörvény
Letiltható a kéretlen reklámozás
Nyilvántartás vezetése
Reklámfelügyeleti eljárás
Mi bûncselekmény és mi nem az?
Akár 10 milliós bírság
Reklámtörvény
2002. január 1-én lépett hatályba az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. CVIII. törvény (Ekt.), amely az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával küldött reklámokra vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. A törvény hatálya a Magyarországról nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló, információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásokra terjed ki, kivéve az Európai Unió tagállamaiból nyújtott szolgáltatásokat. A törvény hatálya ugyancsak nem terjed ki a magánjellegû kommunikációra. A törvényben nem szabályozott, a reklámokra vonatkozó kérdések a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII törtvényben (Grtv.) kerültek szabályozásra. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) további speciális szabályokat tartalmaz a közvetlen üzletszerzési vagy tájékoztatási célra használt adatokról és a szolgáltatói felelõsségrõl. A közvetlen üzletszerzés értelmezõ rendelkezései a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérõl szóló 1995. évi CXIX. törvényben (Kktv.) kerültek szabályozásra.
Míg az Ekt. rendelkezései kifejezetten az elektronikus úton küldött reklámokra vonatkozó szabályokat tartalmazzák, az Eht. az automatizált hívórendszerrel valamint a telefonon és egyéb hírközlési úton továbbítható közvetlen üzletszerzés vagy tájékoztatás küldésére vonatkozik, addig a Grtv. rendelkezései technológia-semlegesek, a reklámokra egységes elõírásokat tartalmaznak, függetlenül attól, hogy azok milyen formában és milyen eszköz útján kerülnek a fogyasztókhoz. A Grtv a reklámok tartalmára, minõségére vonatkozóan általános reklámtilalmakat és reklámkorlátozásokat, egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat szabályozza, valamint a reklámfelügyeleti eljárást. A Grtv. tartalmazza továbbá azokat az értelmezõ rendelkezéseket, amelyek az Ekt-ban nem szabályozottak.
Az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás az Ekt. 2§ f) szerint elektronikus úton, távollevõk részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevõje egyedileg fér hozzá. Az Ekt. 2001-ben az opt-in rendszert vezette be, ami azt jelenti, hogy elektronikus úton, levelezés során kizárólag a fogyasztó egyértelmû, elõzetes hozzájárulásával küldhetõ reklám. A reklám fogalma az elektronikus kereskedelmi törvényben nem tisztázott, a Grtv. pedig kizárólag a gazdasági reklám fogalmát szabályozza. Eszerint gazdasági reklám az olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történõ igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerûsítését, továbbá ezek megismertetését mozdítja elõ. Nem világos azonban - tekintettel arra, hogy az Ekt. általában beszél reklámról -, hogy a politikai és a társadalmi célú hirdetés az Ekt. hatálya alá tartozik-e.
Az Ekt. az információs társadalmi szolgáltatással küldött reklámra vonatkozóan annyi eligazítást ad, hogy a 14. § (1) bekezdése szerint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával küldött reklám elektronikus úton, levelezés során küldött reklám. Az elektronikus úton levelezés során küldött reklám értelmezése során nehézséget jelent, hogy az sms, mms és egyéb elektronikus úton küldött reklámok levelezésnek minõsülnek-e. Tekintettel arra, hogy a magyar szolgáltatótól érkezõ, magyar nyelvû sms spamek száma a hazai piacon jóval nagyobb a mobilpenetráció miatt, ezért kifejezetten szükséges lenne a szabályozás explicit kiterjesztése, ahogy az a 2002/58 elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvben is történt: az elektronikus levelek mellett a 13. cikkben az automatikus hívóberendezések és a telefax is nevesítésre került. Az Eht. 162. § alátámasztja az Ekt. kiterjesztõ értelmezését. Az Eht. az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszerrel történõ közvetlen üzletszerzés és tájékoztatási célú közlés esetében opt-in rendszert ír elõ. A hazai önszabályozási kódexek - kiterjesztõ értelmezés alapján - az opt-in rendszert az e-mailen kívül, egyéb elektronikus úton küldött reklámokra is kiterjesztik. A Magyar Reklámetikai Kódex 10. cikkelye kimondja, hogy kizárólag a fogyasztó/befogadó egyértelmû, elõzetes hozzájárulásával történhet reklámozás SMS illetve telefax úján.
A kódexet az alábbi szervezetek írták alá: Magyar Reklámszövetség, Önszabályozó Reklám Testület, Reklám Világszövetség, Reklám Világszövetség Magyar Tagozata, Magyarországi Reklámügynökségek Szövetsége, Magyar Közterületi Reklámszövetség, Magyar Lapkiadók Egyesülete, TORTA (Televíziók Országos Reklám Tanácsa), Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Magyar Marketing Szövetség, Direkt Marketing Szövetség, Márkás Termékeket Gyártók, Magyarországi Egyesülete, Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, Édességgyártók Szövetsége, Magyar Sörgyártók Szövetsége, Magyar Szeszipari Szövetség.
