Reklámfelügyeleti eljárás

Az Ekt. kimondja, hogy az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatással küldött reklámokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a reklámozóval, a reklámszolgáltatóval és a reklám közzétevõjével szemben a Grtv.-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásra jogosult szerv eljárásában külön jogszabályban meghatározott módon a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakhatóságként közremûködik.

Reklámtörvény
Letiltható a kéretlen reklámozás
Nyilvántartás vezetése
Reklámfelügyeleti eljárás
Mi bûncselekmény és mi nem az?
Akár 10 milliós bírság

Reklámfelügyeleti eljárás
Az Ekt. kimondja, hogy az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatással küldött reklámokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a reklámozóval, a reklámszolgáltatóval és a reklám közzétevõjével szemben a Grtv.-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásra jogosult szerv eljárásában külön jogszabályban meghatározott módon a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakhatóságként közremûködik. Az eljáró hatóságnak a határozat meghozatala elõtt ki kell kérnie a Nemzeti Hírközlési Hatóság mint érdekelt szakhatóság véleményét. Amennyiben a szakhatóság tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a hozandó intézkedéssel egyetért. A Grtv. alapján a reklámfelügyeleti eljárást a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, elsõ fokon a megyei (fõvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelõség látja el. A hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban Áe.) rendelkezései vonatkoznak, a Grtv.-ben és a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban Fgytv.) foglalt speciális szabályokkal. A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

Kérelemre abban az esetben indul, ha a reklámtevékenység valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Abban az esetben, ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezetõ, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak. Az elsõ fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a fõfelügyelõség vezetõje bírálja el. A határozat felülvizsgálata keresettel kérhetõ a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perek címû fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a Fõfelügyelõség vezetõjének határozatát megváltoztathatja.

Ha az eljárás során megállapítást nyer, hogy a reklám jogsértõ, akár tartalmára, akár a küldés módjára nézve, akkor a következõ határozatokat hozhatja az eljáró szerv:
 

• elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását, bírságot szabhat ki.Az okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje egyetemlegesen felelõs. Kérdés, hogy az egyetemleges felelõsség indokolt-e. A három szereplõ tevékenysége általában elválik egymástól, így a kéretlen reklámüzenetek esetén felmerülõ jogosulatlan adatkezelésekkel kapcsolatban a fõszabály alól kivételt kéne meghatározni. A reklám közzétevõje a hírközlési szolgáltató. A reklámozó és a reklámszolgáltató általában egyáltalán nem, a hírközlési szolgáltató azonban könnyedén megtalálható. Azonban a hírközlési szolgáltató a kéretlen levél küldõinek magatartására nincs ráhatással, ezért a felelõsséget az õ esetében ki kéne zárni. Természetesen amennyiben a hírközlési szolgáltatónál létezik Robinson-lista, akkor felelõssége fennáll, azonban az Eht és az Ekt. felelõsségi szabályait eltérõen kell kezelni.

  A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi bírság szabható ki, amelynek összegét az eset összes körülményeire tekintettel határozza meg a fogyasztóvédelmi hatóság; a törvény sem alsó, sem felsõ határt nem határoz meg a bírság összegére vonatkozóan, arról az eljáró hatóság mérlegelési jogkörében dönt. A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsértõ állapot idõtartamára és a jogsértõ magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel határozza meg. A bírságot a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség számlájára kell befizetni. A jogerõsen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

  A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Kormány rendelet szerint a bírság összege az alábbiakra használható fel:
   

• a fogyasztók tájékoztatását szolgáló vizsgálatok elvégzésére (megkülönböztetõ jelölések odaítélése, termék-összehasonlító vizsgálatok) és a vizsgálatok eredményének közzétételére, a vizsgálati és ellenõrzési módszerek fejlesztésére, laboratóriumok korszerûsítésére, fogyasztóvédelmi tárgyú kutatási tevékenységre, valamint szakértõi, oktatói és kiadói tevékenységek folytatására; a felügyelõségek szakmai irányítására, köztisztviselõinek továbbképzésére; a fogyasztói jogok érvényesítésére; a békéltetõ testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére; az ügyfélszolgálatnál foglalkoztatottak oktatására; a fogyasztók tájékoztatására, a fogyasztók részére hasznos ismeretek terjesztése érdekében az ellenõrzések gyakorlati tapasztalatainak tömegkommunikációs eszközök útján történõ közzétételére; az iskolán kívüli fogyasztóvédelmi oktatás támogatására; a fogyasztói jogokat ismertetõ kiadványok megjelentetésére; a társadalmi szervezetek mûködésének támogatására. A reklámfelügyeleti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél személyhez fûzõdõ jogainak megsértése esetén igényét közvetlenül a bíróság elõtt érvényesítse. A Grtv. kimondja, hogy ha a polgári jogi felelõsség szabályai szerint kártérítés címén megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértõre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.