Mi bûncselekmény és mi nem az?

Ha egy reklám személyiségi jogot sért, vagy bûncselekményt valósít meg, akkor a Polgári törvénykönyvrõl szóló 1954. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.), a Büntetõ törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban Btk.,) vonatkozik rá.

Reklámtörvény
Letiltható a kéretlen reklámozás
Nyilvántartás vezetése
Reklámfelügyeleti eljárás
Mi bûncselekmény és mi nem az?
Akár 10 milliós bírság

Mi bûncselekmény és mi nem az?
Ha egy reklám személyiségi jogot sért, vagy bûncselekményt valósít meg, akkor a Polgári törvénykönyvrõl szóló 195. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.), a Büntetõ törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban Btk.,) vonatkozik rá. Bûncselekmény elkövetésére kerülhet sor a reklám tartalmával, illetve a fogyasztók személyes adatainak kezelése során. A visszaélés személyes adattal törvényi tényállás szerint (Btk 178. §) aki a személyes adatok védelmérõl vagy kezelésérõl szóló törvényi rendelkezések megszegésével
 

• jogosulatlanul vagy a céltól eltérõen személyes adatot kezel, az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentõsen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. Minõsített eset, ha a cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el, valamint ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.A kéretlen reklámoknak a személyes adatnak nem minõsülõ elérhetõségre való küldése nem bûncselekmény. Ebben az esetben polgári per indítható kártérítésért. Polgári pert a fogyasztó mellett az Internet szolgáltató és a email-szolgáltató is indíthat, hiszen nagyszámú spam esetén a szolgáltatásában hiba keletkezhet (rendszertúlterhelés), illetve tárhely bõvítést kell eszközölnie.

  Abban az esetben, ha a kéretlen reklámüzenet ún. maszkolt email-címrõl jön, és ez bárkinek a jó hírnevét sérti - például ha az email-cím részben vagy egészben a cégére utal - akkor személyiségi jogi pert indíthat. A Grtv. szabályai alapján az ilyen reklám megtévesztõ reklám, a Grtv 7§ szerint a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzõire vonatkozó megtévesztés esetén a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el. A Gazdasági Versenyhivatal eljárására a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvényben foglalt eltérésekkel az Áe. szabályait kell alkalmazni.