Letiltható a kéretlen reklámozás

Az Eht. a telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton történõ közvetlen üzletszerzésû vagy tájékoztató küldeményekre az Ekt-n kívül további garanciát épít be.

Reklámtörvény
Letiltható a kéretlen reklámozás
Nyilvántartás vezetése
Reklámfelügyeleti eljárás
Mi bûncselekmény és mi nem az?
Akár 10 milliós bírság

Letiltható a kéretlen reklámozás
Az Eht. a telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton történõ közvetlen üzletszerzésû vagy tájékoztató küldeményekre az Ekt-n kívül további garanciát épít be. Eszerint a hírközlési szolgáltató az ilyen tartalmú üzeneteket nem továbbíthatja azoknak, akik bár az Eht. szerint kértek reklámot, azonban a szolgáltatónál felállított ún. Robinson-lista (Kktv. 21. §) alapján opt-out megoldáson belül megtiltották az ilyen közlések továbbítását számukra. A közvetlen üzletszerzési célú közlés tágabb a Grtv.-ben meghatározott gazdasági reklám fogalmánál, amit a Kktv. rendez. Eszerint közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítõ szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) elõmozdítása. Azonban az Ekt. és az Eht. szabályozási kollíziója kérdésessé teszi az Eht 162. § (2) alkalmazását: a hírközlési szolgáltatónál felállított Robinson-listán szereplõ telefonszámra, e-mailcímre akkor sem küldhet a hírközlési szolgáltató reklámüzenetet, ha ezt a felhasználó kifejezetten kérte. Sõt, ennek ellenõrzésére sem képes a hírközlési szolgáltató, ezért felelõssége csökkentése érdekében a felhasználó által igényelt reklámot nem fogja továbbítani, ha az a Robinson-listán szerepel.

Az Ekt. 14§ (1) - (4) bekezdése szerint az ilyen formában küldött reklámnak egyértelmûen azonosíthatónak kell lennie, amint hozzáférhetõvé válik az igénybe vevõ számára. Az Ekt. általános indoklása szerint a reklám azonosíthatóságának már az üzenet megnyitását megelõzõen egyértelmûnek kell lennie. A reklámküldés megtiltásának biztosítéka, hogy a reklámhoz kapcsolódóan tájékoztatni kell a címzettet arról az elektronikus levelezési címrõl és egyéb elérhetõségrõl, ahol a reklámok információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás felhasználásával történõ küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. Az Eht. az Ekt.-t kiegészítve azt írja elõ (162. § (3), hogy a feladó azonosító adatainak felismerhetõnek kell lenniük. Az elektronikus levelezési címrõl és egyéb elérhetõségrõl szóló tájékoztatás formája a törvényben nem rögzített.

Az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatással küldött reklámok esetén a reklámozó, a reklám közzétevõje és a reklámszolgáltató (a továbbiakban szolgáltatók) azoknak az adatait kezelhetik, valamint csak azoknak küldhetnek reklámot, akik részükre írásban bejelentették, hogy kívánnak ilyen reklámot kapni. A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje fogalmát a Grtv. tartalmazza. Eszerint a reklám közzétevõje az, aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik, és ezek segítségével a reklámot megismerhetõvé teszi. A reklámozó az, akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli. Reklámszolgáltató, aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt. További garanciát jelent, hogy az adatbázisban tárolt adatok csak a fogyasztó elõzetes hozzájárulásával adhatóak át harmadik személynek. Az Eht. alapján a hírközlési szolgáltató a fentiek mellett azoknak az adatait is köteles kezelni, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak ilyen tartalmú üzenetet kapni (Robinson-lista).

Az elektronikus úton küldött reklámozás adatvédelmi összefüggéseire az Ekt. speciális szabályokat tartalmaz. Szükséges különbséget tenni a reklámozás céljából kezelt e-mail címek és egyéb elérhetõségek (mobiltelefonszám, telefaxszám) között, aszerint, hogy személyes adatnak minõsülnek-e, mert eltérõ szabályozás alá esnek ezek az adatok minõségük szerint. A felhasználók saját használatú e-mail címe, telefon- és faxszáma személyes adatnak minõsülnek, amit az adatvédelmi biztos több határozatában is megállapított (577/A/1998., 627/K/1998., 295/A/2000., 770/A/2004). Bizonyos e-mail címek és egyéb elérhetõségek - pl info@nhh.hu - nem minõsülnek személyes adatnak, ezért ezek adatkezelésére nem vonatkozik a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.). A személyes adatnak minõsülõ, így bárkinek a nevét, annak töredékét tartalmazó e-mail cím, valamint valamennyi személyes használatú email-cím és telefonszám személyes adat, amely kezelésére az Ekt. különös szabályain túl vonatkozik az Avtv.

A reklámküldõ azonban a felhasználó elérhetõsége alapján nem tudja megállapítani, hogy mely adat személyes adat és melyik nem, pedig az adatok fajtájától függõen eltérõ kötelezettségek hárulnak az adatkezelõkre. Az Avtv. 28. § szerint a személyes adatokat kezelõ köteles a tevékenysége megkezdése elõtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni az adatkezelés célját, az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját, az érintettek körét, az adatok forrását, a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, az egyes adatfajták törlési határidejét, az adatkezelõ, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezeléseket, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységét, továbbá a belsõ adatvédelmi felelõs nevét és elérhetõségi adatait, amennyiben belsõ adatvédelmi felelõs kinevezése kötelezõ. Ebben az értelemben elképzelhetõ olyan szolgáltató, amely nem kezel személyes adatokat - pl. csak céges email-címre küld reklámot -, így adatvédelmi nyilvántartásba nem kell bejelentkeznie. Azonban egyetlenegy személyes adatnak minõsülõ ügyfél-elérhetõség kezelése esetén a bejelentkezési kötelezettség fennáll.

Az Ekt. és az Eht. szabályozása az adatkezeléssel összefüggõ leglényegesebb kérdésekben nem tesz különbséget az adatok fajtája alapján, így a nem személyes adatnak minõsülõ elérhetõségek kezelésébe is beépíti a személyes adatok védelmére vonatkozó garanciákat, ezzel biztosítva, hogy az adatokat a reklámozónak, reklámszolgáltatónak és reklámközzétevõnek ne kelljen vizsgálnia. A szabályozással minden elérhetõség fokozott védelembe részesül. Így az adatok kezelésének megtiltása iránti jog gyakorlása, a célhoz kötöttség, adatok összekapcsolásának tilalma biztosítva van a fogyasztók számára.